Wekerle
Wekerle, általános iskola
Tavasz!
Már nagyon régen írtam blogbejegyzést. Ideje lenne a képeket is tavaszira cserélni, de mit tegyen az ember, ha nem ért hozzá és a hozzá értőnek a kevés szabadidejét nem akarom elvenni. (Esetleg megtanulhatnám magam is megoldani a problémát.) :)
Kertem tavaszi virágai már rég a multé. Már a bazsarózsa virít ezerrel, s követik őt kedvenceim a rózsák. Az időjárás inkább mondható nyárinak, mintsem tavaszinak.
Végre elkészült a beregi párnám is! Talán majd hamarosan mutatom. :) Soha még ennyit nem hibáztam egy munkán sem, mint amennyit a párna varrása közben.
A következő áldozat szintén beregi, csak asztalközép. A mintát ugyan úgy, a keresztszemes magazinból vettem.
Az én házikóm
Úgy gondolom, ideje, hogy megmutassam az általam készített házikót. Tizenhatos rusztikus aidára hímeztem, Venus fonal kettős szálával. A színeket szemre válogattam össze.
A beregi párnával is haladtam, előbb-utóbb az is elkészül, persze nem olyan lendülettel csinálom, mint azelőtt.
Még mindig Karácsony
Ifjabbik lánykám karácsonyfáját diszítették az általam horgolt angyalkák, a háttérben egy régebben készült párnával.
A párna közelebbről.
Karácsony, karácsony után
Karácsony előtt, pár héttel Ildi (Cherry) szólt, hogy Székesfehérváron találkozik a lányokkal és engem is szeretettel várnak. Hétfőn, hideg és zúzmarás reggel, Nina, Ildi és én útnak indultunk, Fehérvárra. Ildi volt a sofőr, Bogi anyukája finom rétessel és kávéval fogadott benünket, majd Editékhez mentünk. Jókat beszélgettünk, nevetgéltünk, finomakat ettünk, közben a karácsonyi és szülinapi ajándékozás is sorra került. Tőlem a lányok zsepkendődoboz borítót kaptak.
Edittől egy szép, igényesen elkészített neszeszert kaptam.
Bogitól kaptam egy bekertezett kedves, szép hímzett képet.
Ninától, ezek a kedves, szépséges apróságok kerültek elő az ajándék zacsiból, amik az ő kézügyességét és a türelmét dicsérik.
Köszönöm lányok ezt a kellemesen, vidáman eltöltött napot.
Itt a tél...
úgy tört ránk hirtelen, hogy meglepődtem! Már tél van? A kedvenc kis kerti szökőkutam, hogy szétszedjem, csak halogattam. Vasárnap reggelre belefagyott a víz. Vártam, hogy a jég egy kicsit engedjen, hogy szét szerelhessem. Nem volt finom a jéghideg vízben nyúkálni. Így jár, aki nem gondol időben a télre. Ilyen volt nyáron.
Mi van velem?
Üdv. lányok.
Már régen írtam a blogomba. Vagy két hónapja. Ez egy dolog. A nagyobbik baj az, hogy a beregi párnámon sem tettem egy öltést sem. Egy kis tűpárna volt összesen, amit keresztszemeztem.
Igaz, a kert így ősszel ad elég plussz munkát. Nem tudom ki mennyire ismeri a Wekerlét, van falevél bőségesen.
Gondolatilag több minden foglalkoztat. Például a pachwork technika. A tavalyi praktikában volt egy tetszetős doboz borító. Azt megcsináltam, több darabot is. Ajándék lesz.
Talán ezzel a pár sorral megtörtem a hallgatásom.
Vidámabb dolgok
Már itthon a bekeretezett varázslónőm, csak a fényképészre vár, aki az eljövendő hét végén lencse végre kapja, (ha csak a fényképezőgépet nem felejti otthon). Rá vár az a feladat is, hogy a blogban is megjelenítse, ugyanis, ehhez sajnos még nem értek. Olyan vagyok mint a kiselefánt, nehezen tanulok, de könnyen felejtek. :))
Idő közben elkezdtem egy szép beregi díszpárnát. A mintát a keresztszemes magazin 2007-es júliusi számában találtam. 16-os fehér aidára Puppets fonal két szálával készül, két féle színnel. Szakítottam a hagyománnyal, ami fekete és piros, én kevésbé élénkpiros a 7013 és egy barna 7371 számu színnel varrom. A fonalakat színtartósági próba alá vetettem, hogy ereszti-e a színét. Remélem, hogy nem faragok rá. Itt tartok most.
Vége a nyárnak
Vége a nyárnak. Két nap és szeptember. Én mindig ilyenkor érzem az ídő múlását. Szép az ősz, de nekem szomorú. Soha nem szilveszterkor érzem, hogy elmúlt egy év, hanem nyár után. Most egy kissé lehangolt vagyok, a hímzés sem megy úgy, ahogy általában szokott. Lehet, hogy közrejátszik az is, hogy műtét elött állok, amitől nem vagyok túl boldog. De majd csak túl leszek rajta. Most minden esetre nagyon sajnálom magam.
Szerelem első látásra
Az NLC keresztszemes oldalán olvasgatva, vagy két évvel ezelött valaki mutatott egy képet. Ez volt az erdei varázslónő. Valami gyönyörűségesnek találtam. Szerelem volt első látásra. Picit féltem is tőle a sokféle öltés miatt, de nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy ez lesz a következő munkám. Akkor a casamia terítőmön ügyködtem. Szinte naponta nézegettem a varázslónőt. Mondhatni, hogy elvarázsolt. 16-os fehér aidára, Venus hímző szállal, egy, kettő, három, négy, sőt volt ahol öt szállal, különféle öltésekkel készült. Alig várom, hogy a keretezőtől haza találjon.
Névnap
Múlt vasárnap összejött a család egy kis névnapi ebédre és hogy megünnepeljük a névnapokat. Krisztián névnapját és Anna napot. Ildi lánykám meglepetése többek között egy kis dobozka volt, amit sajátkezüleg pácolt és a tetejét hímzés díszíti. Nagyon meglepődtem, nagyon tetszik a kis doboz. Az aktuális fonalakat és az ollómat mindjárt bele is költöztettem. Azt gondoltam, hogy diszítse az én blogomat is a fényképe.
Mucha
Mucha, kedvenc festőim egyike. Elhatároztam, hogy valamit kihímzek tőle. Sok keresgélés után, a négy napszakra esett a választásom. 14-es fehér aidára, Venus fonallal készültek. Lényeges szempont volt a képek mérete, hogy ahova kerülnek, elférjenek egymás mellett. A képek színei jól érzékeltetik a különböző napszakokra jellemző színeket, valamint a hölgyek testtarása is beszédes. A Reggel rózsás hajnalpírja, a Dél ragyogó napsütése, az Alkony drappos árnyalata és az Est fáradt szürkéskékje. Egyenlőre még a fiókban pihennek keretezésre várva.
Díj ll.
Még egy díjat kaptam Tűzlilitől. Nagyon kedves vagy köszönöm, a végén zavarba jövök. :)
Üveggolyó...
... gurult hozzám is. Lányom gurította és jól meglepett vele. El is kellett jól gondolkodni, hogy mit is jelentenek a betűk, szavak, gondolatok.
a anyaság, anyám
á ábrándok, álmok
b becsület, barátság
c cérna, néha elszakad
cs család
d dal
e emlékek
é érzelmek
f felelősség
g Gergő, a legkisebb
gy gyarlóság
h haza
i igazság
í írni, blogot, majd belejövök
j játszás az unokával
k Krisztián, a kiskamasz
l lányaim
ly lyuk, fekete
m megértés
n napok, röpülnek
ny nyugalom, néha jól jön
o olvasás
ó óra
ö örömök
ő ősök
p Patrícia
r remény
s Sopron, ott nőttem fel
sz szeretet, kell
t türelem, néha elfogy
ty gyukok, Patri szerint
u unokák, három is
ú út
ü ünnepek
ű űr, hiány
v víz, tenger, nyugalom
w 3 szor
x xszemes hobby
y ?
z zene
zs zseni, nem én vagyok
Gurul tovább az üveggolyó Dominikának.
Díjat kaptam
Meglepetés ért, díjat kaptam a lányomtól (Cherry), nagyon meglepődtem és köszönöm szépen. A díj Paminától indult, és a feltételek itt olvashatóak.
Az én választottam Edige és Bogi.
Casamia naptár
A minta nagyon megtetszett. Úgy gondoltam jól fog kinézni az asztalon, mint futó. Igazán sokat gondolkoztam, hogy milyen színnel varrjam. A bordó színváltós tettszett, de ahova szántam a barnás színárnyalatot tudtam elképzelni. Hónapról-hónapra készültek az egyes blokkok. Lánykám DMC 115 pirosas bordóval, én DMC 105 barna-vajszín színátmenetes fonallal hímeztem. Az anyag választásom 16 ct-os rusztikus aidára esett. Idő közben többször elbizonytalanodtam, lányom naptárja nagyon tetszett, magamat meg állandóan bíztattam, hogy jó lesz így is. Most, hogy már készen van, örülök, hogy a barna mellett döntöttem. Nagyon jó érzés nap, mint nap az asztalon látni. Íme...
Az első komoly mű
Most így újra nézve megint megállapítom, hogy jobban tetszik a leszámolható keresztszemes munka. Olyan kis bárgyunak látom a lilaruhást. Ez egy rosszminőségü előfestett kép volt.
Néhány kisebb kép után elkezdtem keresgélni valami komolyabb, nagyobb lélegzetű munkát. Tudtam, hogy egy térdműtét miatt hosszú ideig ágyhoz leszek kötve. Így akadtam rá erre a régies térképre. A férjuramnak nagyon megtettszett és persze nekem is.
Nagy élvezettel varrtam a különböző részleteit. Patrícia, a kicsi unokám az oroszlánra volt mindig kiváncsi. 2005. őszén kezdtem el, miután családom haza hozott a kórházból és 2006. tavaszára készült el, akkorra már újra tudtam járni. Mai napig jól esik a képre nézni, szeretem a részleteit olyan mintha mesélnének és vendégeink is mindig megcsodálják.
Hogy is kezdődött?
Lányomat látva én is kedvet kaptam, hogy hosszú, hosszú évek után újra kézimunkázni kezdjek. Először egy gobelin képet fejeztem be, amit nem én kezdtem el. Ez volt a lila ruhás nő.
Az első xszemes ez a kis rózsás kép volt. Természetesen azóta egymás után készülnek a munkák. Kedvencem lett ez az öltésfajta. Ide most az elsőnek a fényképét kellene tenni, ebben még sajnos segítségre szorulok. De azért lesz ám. :))
Minden kezdet nehéz ...
... szóval, itt vagyok!
Többek unszolására úgy gondoltam én is csatlakozom a blogírók társaságához.
Szeretném megmutatni munkáimat, megosztani másokkal az engem foglalkoztató gondolatokat, eseményeket. Ha úgy gondoljátok, hogy kiváncsiak vagytok rám, örömmel várlak benneteket az oldalamon.
Alkotásaim
Utolsó kommentek
- Az én házikóm, Patrimama: Köszönöm. »
- Az én házikóm, Lonci: Csodás mindkét munkád:-))) »
- Az én házikóm, krókusz: Na igen! Ez a beregi párna egyszerűen csodálatos! »
- Az én házikóm, Patrimama: Köszönöm, az volt a célom, hogy valami magyarosat varrjak. »
- Az én házikóm, Barbi: Gyönyörű mindkét munkád! Ez a párna álomszép! Nagyim piros mintás... »
Blogajánló
Kategóriák
Archivum
- Jelen
- 2009. szeptember
- 2009. május
- 2009. február
- 2009. január
- 2008. december
- 2008. november
- 2008. augusztus
- 2008. július
- Az összes »
Keresés
Egyéb
Online Users
